Magyarul Szent Johanna vagy az Orleans-i Szűz, franciául Jeanne d’Arc, ami lefordítva Nyilas Johannát (is) jelent(het). A francia név megközelítő ejtése: [zsándárk].
Ő Franciaország egyik megmentője.
Mielőtt folytatom, rögtön egy megjegyzés: minden országnak vannak megmentői: azok a történelmi személyiségek, akik nélkül -mai ismereteink szerint- rosszabbul alakult volna az adott ország sorsa. Álljon itt egy magyar példa: az őszirózsás forradalom után leszerelik és feloszlatják a magyar hadsereget. A Székely Hadosztály nem engedelmeskedik, tovább harcolnak a románok ellen, és visszaszorítják őket kb. a mai magyar-román határ vonaláig. Nekik köszönhető, hogy egy 32 km-es sáv ma Magyarország és nem Románia része. Aki Kelet-Magyarországon jár, a Mátészalka melletti Kocsord határában emlékművüket is láthatja.
Jeanne d’Arc nélkül lehet, hogy a franciák csak mai országuk felét-harmadát birtokolnák, a többi az angoloké volna. Az 1400-as évek elején vagyunk. Jeanne d’Arc születésekor már 75 éve zajlik a százéves háború. Az angolok az ország nagyobbik részét már elfoglalták, Párizs is az övék.
Jeanne írástudatlan parasztlány. 16 éves korában elkezd hangokat hallani, amelyeket később Szent Mihály arkangyalnak és Szent Katalinnak tulajdonít. A hangok azt mondják neki, hogy ő kell, hogy megmentse Franciaországot az angoloktól. A lány először egy közeli vár kapitányához megy el, hogy sereget kérjen. A kapitány reakciója természetes: felpofozza, és elküldi. De később Jeanne visszamegy, és eléri, hogy a kapitány higgyen neki. Nos, ez már felért egy csodával. De ami ezután jött, még rendkívülibb volt a zárt társadalmi osztályokra tagozódó 15. században. A kapitány eljuttatja Jeanne-t egy magasabb rangú hivatalnokhoz, az egy még magasabb rangúhoz, míg végül fogadja őt a király. Ezt ahhoz hasonlíthatnánk, mintha egy kis dunántúli-szabolcsi-borsodi faluból akárki elhatározná, hogy márpedig ő eljut az amerikai/kínai/orosz elnök (vagy Rotschild, Bill Gates stb.). elé, és beszél vele személyesen. Jeanne-ban karizmatikus tűz lobogott, és noha írni-olvasni nem tudott, ez a belőle áradó valami hitelessé tette őt a nagyurak előtt is.
A francia király VII. Lajos volt, de egy csekélyke formai hibája volt az uralkodásának: a háború és az angol hódítások miatt még nem sikerült megkoronáztatnia magát a koronázóvárosban, Reims-ben. Tehát jogilag ő még csak trónörökös. Amikor eldönti, hogy fogadja ezt a parasztlányt, úgy dönt, megtréfálja egy kicsit. Ruhát cserél az egyik nemesével, ez a nemes az, királyi palástban, aki a trónszékbe ül. A nagy fogadóteremben az udvari nép sorfalat áll, köztük ott a király is. Jeanne belép, elkezdi vizslatni a sorfalat, majd letérdel az egyik udvaronc előtt, és kezet csókol neki. Ez volt a király!
Innen kezdődik Jeanne d’Arc diadalútja. Sereget kap, élére áll, azaz lóra ül, és kezében zászlót tartva vezeti a franciákat. Ő maga nem harcol, csak buzdít, az első sorokban van. A francia katonákba visszatér a remény, hogy Isten velük van és Jeanne-nal, és felszabadítják Orléans városát. Nem sorolom a részleteket. Jeanne-nak, az írástudatlan parasztlánynak köszönhető, hogy a király eljut Reims-be, ahol megkoronázzák.
Jeanne jutalma mindezért: máglyán égetik el 1431-ben a normandiai Rouen városában.
De térjünk vissza egy kissé az előzményekhez. Ahogy a várkapitány után egyre magasabb rangú személyeknek fejti ki, hogy milyen feladatot bízott rá Szent Mihály, egy adott ponton elhatározzák, hogy ellenőrzik a kis parasztlány hitelességét. Nos, mai ember nem találná ki, hogy ez miben áll: szakavatott bábák megvizsgálják, hogy szűz-e még. És kétséget kizáróan kijelentik, hogy az, magyarán lehet hinni neki. Számunkra ez a jelenet két dolgot árul el a középkorról. 1./ A szüzesség olyan erkölcsi érték, amely egyből hitelessé teszi a személyt. Ha Szent Mihály kiválaszt valakit, hogy üzenetét közvetítse, az csakis egy ilyen személy lehet. 2./ Igen ám, de miért volt ez olyan nagy dolog, amikor az egyház elvárásai szerint a házasság előtt mindenkinek szűznek kellett lennie? – kérdezhetjük ezt ma. Nos, Jeanne d’Arc esete pont azt bizonyítja, hogy noha a keresztény erkölcs már 14 százada fennállt, a mindennapi élet ezt nagyon gyakran nem követte. És különösen így volt ez a szegényebb néposztályok köreiben, és különösen a háborús időszakokban, amikor az ellenség asszonyainak, lányainak a megerőszakolása szinte természetesnek számított.
No, de miért kellett Jeanne-nak meghalnia, ha még a királykoronázás is neki köszönhető?
Jeanne-t az angolok fogják el, több hónapig börtönben tartják, majd egyházi bíróság elé állítják. (Arról vitáznak a történészek, hogy VII. Károly mit tehetett volna a lány kiszabadításáért. Tény, hogy semmit sem tett.) A bíró egy francia püspök, ő mondja ki, hogy a lány eretnek és boszorkány. Ez az ítélet azt is jelentette, hogy Szent Mihály nem beszélhetett hozzá, Jeanne boszorkányos praktikáival hitette ezt el az emberekkel. Mindkét vádpontban az egyik fő bizonyíték, hogy a nő végig férfiruhát viselt és rövidre vágott hajat! Egy olyan korban, amikor a ruházat élesen megkülönböztette egymástól a nemeket (és a társadalmi rétegeket), a férfiruha viselése hihetetlen, természetellenes dolognak számított. (A 19. századnak kellett eljönnie, hogy George Sand és Szendrey Júlia levágathassa a haját.) Hogy Jeanne-tól a katonái ezt elfogadták, Jeanne különlegességének tudható be.
A halál módja –a máglyán elégetés- becsületsértő, rágalmazó volt Jeanne-ra nézve. Akit elégetnek, az nem tud az ítélet napján feltámadni, mert teljesen eltűnt a teste. Ez a halálnem azt üzente az embereknek, hogy az, akiről elhitték, hogy szentekkel beszél, akit addig tiszteltek, szerettek, valójában boszorkány, csaló, egy prostituáltnál is alávalóbb. Az ítélethozók részéről ez nagyon tudatos dolog volt.
Epilógusként két adat:
1./A következő pápa, III. Kallixtusz 1456-ban rehabilitálja Jeanne d’Arc-ot. Sok egykori harcostársa tesz tanúvallomást a kivégzett lány mellett.
2./ A katolikus egyház 1920-ban avatja szentté.
Napjainkban Jeanne d’Arc neve a 7. helyen áll az oktatási intézmények névválasztásában, megelőzve Victor Hugot vagy Saint-Exupéryt.